Minden cégnek foglalkoznia kell bizonyos szinten a munkavédelemmel, tűzvédelemmel még a legegyszerűbb 1-2 fős irodai munkát végző társaságnak is. Számos jogszabályi kötelezettségnek kell eleget tennünk és veszélyes munkafolyamatok esetében már akár összetett rendszer kidolgozása szükséges ahhoz, hogy a veszélyforrások száma a lehető legalacsonyabbra csökkenthető legyen. A szabályzatokban, illetve szabályozásokban foglaltak betartásával a munlkavégzés folytonossága úgy biztosítható, hogy közben megőrizzük a dolgozók egészségét, testi épségét.
Számos ágat megkülönböztetünk a munkavédelemben, amelyek egytől egyig fontos szerepet játszanak a dolgozók épségének megőrzésében. A munkahely és a munkavégzés sajátosságainak függvényében ezek prioritása változhat ugyan, de egyik sem hagyható figyelmen kívül.
A lentiekben tájékoztatást adunk a munkavédelem területén szóba jöhető feladatokról, illetve a jobb oldalon található ajánlatkérés menüpontra kattintva cégre szabva összeírjuk az Önt érintő kötelezettségeket, valamint az ezzel kapcsolatos díjakat.

A kockázatbecslés a munkavédelem alapja, mondhatni első lépése. Ilyenkor mérjük fel a szervezetnél található veszélyforrásokat, sorra vesszük a kockázati tényezőket, a balesetek és egyéb ártalmak lehetséges okait. Érdemes tudni, hogy a szakhatóságok (Munkavédelmi Főfelügyelőség, ÁNTSZ) bírságot szabhatnak ki azokra a szervezetekre, amelyek nem rendelkeznek érvényes kockázatértékelési dokumentummal. Fontos, hogy a dokumentumot legalább 3 évente meg kell újítani. A kockázatértékelést kizárólag munkavédelmi szakember készítheti.

Lehet bármennyire jól kidolgozott a munkavédelmi szabályzat, mégsem ér semmit, ha a munkavállalók nincsenek tisztában a benne foglaltakkal. Ezért fontos a rendszeres oktatás. A munkavédelem biztosítása érdekében kötelező oktatást tartani abban az esetben, ha a munkavállaló munkahelye, munkaköre vagy munkavégzésének körülményei megváltoznak. Ugyanez vonatkozik új munkaeszköz vagy technológia bevezetésére vagy a meglévő átalakítására. A munkavállalók csak olyan feladatokat végezhetnek, amelyekre vonatkozóan korábban oktatásban részesültek. Az új belépő munkavállaló oktatását belépéskor meg kell tartani és a munkavédelmi oktatást legalább évente meg kell ismételni. Baleset vagy egészségkárosodás esetén a munkavédelmi felügyelőség soron kívül vizsgálja, hogy a munkavállaló megkapta-e a rá, illetve a munkakörére vonatkozó munkavédelmi ismereteket.

Digitalizált oktatási rendszerünk segítségével gyorsan, egyszerűen és automatizált módon tudja biztosítani cége munkatársai részére a kötelező munka- és tűzvédelmi oktatásokat.

Noha a munkavállalónak kötelező részt venni az orvosi alkalmassági vizsgálaton, a felelősség mégis a munkáltatót terheli. Valójában mindkét fél közös érdeke ez, hiszen érvényes orvosi alkalmassági nélkül a munkavállaló nem dolgozhat. Ebből is látszik, hogy az alkalmassági vizsgálat a munkavédelem egyik sarokköve. A vizsgálat lehet előzetes, rendszeres, illetve soron kívüli, attól függően, hogy mikor kerül rá sor. A vizsgálatok rendszerességét a betöltött pozíció függvényében az üzemorvos határozza meg.

Egyéni védőeszköznek számít minden, amit a dolgozó a kockázatok csökkentésének vagy teljes megszüntetésének érdekében visel vagy használ. Ezek lényegében a munkavédelem tárgyiasult eszközei. Az egyes munkakörök természetesen más és más védőeszközöket kívánnak meg. Annak meghatározása, hogy egy adott tevékenységhez milyen védőeszközt kell használni, szakember feladata. A szervezet tagjai által használatba vett eszközöket nyilvántartásba kell venni, illetve cserélni kell őket, ha bármilyen ok miatt elveszítették védőképességüket.

Bármennyire is alapos a munkavédelem, némi esély mindig marad a baleset bekövetkeztére. Ha a dolgozót a munkavégzéshez kapcsolódóan éri sérülés, munkahelyi balesetről beszélhetünk. Ezeket mindig nyilvántartásba kell venni. A szervezeti egység vezetőjének hatáskörébe tartozik annak megállapítása, hogy a balesetet munkabalesetnek tekinthető-e. Ha a dolgozó nem ért egyet a döntéssel, panasszal élhet az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőségnél. A 3 napnál hosszabb táppénzzel járó munkabalesetet a munkáltatónak ki kell vizsgálnia és le kell jelentenie az illetékes hatóságoknak. A munkába és hazafelé menet bekövetkező balesetek üzemi-úti balesetnek minősülnek, ha megfelelnek néhány követelménynek.

Szinte minden munkahelyen találni vegyi anyagokat. Elég a takarítószerekre gondolni. A jogszabályi előírás szerint minden ilyen munkahelyen fel kell mérni a különféle kemikáliák által jelentett kockázatokat. A veszélyt jelentő anyagok biztonsági adatlapjai önmagukban nem elegendőek, a munkáltatónak kötelező meghatározni és értékelni a veszélyes anyagok jelentette kockázatokat. Ez ugyanúgy a munkavédelem tárgykörébe tartozik, mint a védőeszközök biztosítása vagy az oktatások megszervezése.

A veszélyes gépek üzembe helyezését írásban kell elrendelni. A munkavédelmi törvény pontosan meghatározza, melyek azok a gépek, amelyek veszélyesnek minősülnek. Ezt vizsgálat követi, amely során feltárják, hogy az eszköz megfelel-e a munkavédelem szabályainak. Nemcsak az első beüzemeléskor lehet szükség a vizsgálatra. Ha a gépet áttelepítik vagy hosszabb idő után kezdik újrahasználni, szintén kötelező elvégezni a vizsgálatot, továbbá legfeljebb ötévente ismét szükséges felülvizsgálni a gépet.

Az emelőgépek munkavédelem szempontjából mindig kockázatot jelentenek. Vizsgálatuk éppen emiatt minősül szaktevékenységnek. A használat gyakoriságától és a terheléstől függően fő- és szerkezeti vizsgálatnak, valamint rendszeres időközönként biztonsági vizsgálatnak is alá kell vetni ezeket. A vizsgálatokat nyilván kell tartani, így pontosan nyomon követhető, hogy mikor válik esedékessé az újabb átvizsgálás. Ügyfeleink helyett is számon tartjuk a lejárati határidőket, és időben értesítjük őket a következő vizsgálat időpontjáról.